Elkészült a Kossuth Múzeum legújabb kiadványának kézirata. A kiadás előtt álló könyv a II. világháború végén Cegléden létesített szovjet fogolytábor történetét és különleges dokumentumait dolgozza fel. Egykor ebben a városban, a huszár- és páncélos laktanyában működött Közép-Európa legnagyobb hadifogolytábora; 1945 májusában például 130.000(!) embert tartottak itt fogva  a szovjet hatóságok. A ceglédi fogolytábor 1945 végén megszűnt, a laktanyába beköltözött a szovjet megszálló hadsereg és az 1991 után újra nyilvánossá vált területen különleges kortörténeti emlékek kerültek elő.

A ceglédi laktanya épületeinek vakolatlan téglafalaira sok fogoly feliratokat írt vagy vésett.  A falakon kb. 1500 felirat maradt meg, tekintélyes részük jó állapotban.  A téglákra készített feliratok tömege egyedülálló kuriózum, hasonló lelet a Kárpát-medencében nem fordul elő.

A „Fogolytábor bús lakói, fáradt emberek…” A ceglédi fogolytábor emlékezete című bevezetőben Reznák Erzsébet történész ismerteti a tábor épületeinek történetét és a fogolytábor sorsával kapcsolatos kutatásokat; a szerző a múzeum gyűjteményeiben őrzött dokumentumok alapján állította össze a kézirat első fejezetét.  A ceglédi fogolytábor történetének kutatása a rendszerváltozás óta eltelt időszakban folyamatos az intézményben; ez a kiadvány ennek a tevékenységnek az első, összefoglaló eredménye.

A következő, „1945 május hóban a ceglédi fogolytáborban 130 000 fő tartózkodott…” Cegléden volt a Kárpát-medence legnagyobb hadifogolytábora című tanulmányban Bognár Zalán történész ismerteti a magyarországi és a ceglédi szovjet fogolytáborok történetét. A trianoni Magyarország területén 56 ilyen tábor működött, a ceglédi a legnagyobbak között volt és ez működött a leghosszabb ideig. A táborban gyűjtötték össze a környékről és a dunántúli táborok bezárása után távolabbról is a foglyokat, hogy itt vagonírozzák be őket. A Szovjetunióba kb. 720 000 foglyot szállítottak ki, harmaduk civil volt. Az elfogottak 8-9%-a még kiszállításuk előtt elpusztult az éhezés, a durva bánásmód és a táborokban dühöngő járványok miatt.

A harmadik, „Hazám, Isten veled!” A ceglédi szovjet fogolytábor(ok) téglafalainak feliratai című tanulmányt a fényképek készítője, dr. Jójárt György nyugdíjas gyermekorvos írta. A magyarokon kívül német, osztrák, szlovák, szerb, horvát, román, moldáv, észt, olasz foglyok feliratait is meg lehet találni. A feliratokból történelmi dokumentumok nélkül is kirajzolódik a magyarországi szovjet fogolytáborok rendszere, a bennük zajló szomorú élet. Dokumentumokkal és visszaemlékezésekkel összevetve válik pontossá a kép. Az előbbi összefoglaló után egyenként is megismerkedhet az olvasó a téglákon látható feliratokkal, ábrákkal. A kiadványban közel 300 tégla fényképét közöljük.

Az ötödik fejezet a Kortársak és utódok visszaemlékezései a ceglédi fogolytáborra címet viseli és a Kossuth Múzeumban őrzött, nyomtatásban eddig még meg nem jelent visszaemlékezéseket közli. Az évtizedek alatt összegyűlt írások mindazok számára újdonság jelent, akiknek már nem lehetnek közvetlen tapasztalataik a második világháború utolsó éveiről. Az összeállítás a történeti kutatás módszertana iránt érdeklődőknek is követendő példát szeretne nyújtani.

A második világháború áldozatai Cegléden, 1944. november – 1945. december című hatodik fejezetben arra tettek kísérletet a szerzők, hogy adatokkal igazolják és illusztrálják a kézirat korábbi megállapításait. A lista tartalmazza az áldozatok rendfokozatát, foglalkozását, lakcímét, halálának idejét, okát és végső nyughelyét is; a fogolyként meghalt embereken kívül mindazok szerepelnek benne, akikről feltételezhető, hogy a háború áldozataiként, de nem harci cselekményekben haltak meg. A névsor olyan adatokat is tartalmazhat, amelyet innen ismerhetnek meg a foglyok kései leszármazottai.  

Reznák Erzsébet múzeumigazgató